“Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.” – Boldoggá avatták Brenner Jánost

2018. május 1-én több mint 15 ezer ember zarándokolt el Szombathelyre, Brenner János -vértanú, áldozópap- boldoggá avatási ünnepségére. 

“Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, háromgyermekes család második fiúgyermekeként. 1950-ben kezdte meg novíciusi évét a ciszterci rendben. Beöltözésekor kapta az Anasztáz nevet. A szerzetesrendek feloszlatása után 1951-ben a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé vették fel. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi Székesegyházban. Rábakethelyen, a határ menti Szentgotthárd második kerületében lett káplán. A plébániához négy fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa. Dr. Kozma Ferenc plébános jó példát adott és sokat segített az ifjú papnak. János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embereket, nem volt személyválogató. Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen, amikor kegyetlenül 32 késszúrással megölték.

Ferenc pápa 2017. november 8-án engedélyezte Brenner János boldoggá avatását.”

A boldoggá avatás, szabadtéri ünnepi szentmise keretében történt a szombathelyi Emlékmű-dombnál, amelyen dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök kérte Eminenciás Angelo Amato bíborostól, a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusától Brenner János boldoggá avatását. A szentbeszédet Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta.

A délután folyamán színdarabot adtak elő Brenner János életéről és tanúság tételeket hallhattak a zarándokok azon hiteles emberektől, akik még ismerték személyesen a most boldoggá avatott vértanút. Közben a Székesegyháznál kivetítés és kiállítások várták az oda érkezőket.

 

Dr. Székely János püspök atya gondolatai: 

Mit üzen az õ élete, derûs, tiszta, egyenes tekintete a mai fiataloknak,
nemzetünknek, mindannyiunknak? Mindenekelõtt felhívja
a figyelmünket a család értékére. Gyönyörû az a családi
háttér, ahol Brenner János atya élete, hivatása elindult, kibontakozott.
Az édesapa – Brenner József – mindennap részt vett a
szentmisén, mindennap elimádkozta a rózsafüzért. Bátran megvallotta
a hitét egy olyan korban is, amikor ez egyáltalán nem
volt elõnyös. Gyakran olvasott fel vallásos könyvekbõl a fiainak.
Otthon a család minden este együtt imádkozott. Elsõpénteken
együtt mentek gyónni. Az édesanya, Wranovich Julianna
nyugodt, kedves, szeretetet sugárzó személyiség volt. Igen gyakran
segítette a szegényebb családokat, különösen a sokgyermekeseket,
olyankor is, amikor õk maguk sem bõvelkedtek. A gyermekek,
közeli ismerõsök nem emlékeznek a szülõk között egyetlen
veszekedésre, szóváltásra sem. Így valósulhatott meg az a csoda,
hogy mindhárom fiúból pap lett.
Vannak-e még ilyen családjaink? Vannak-e még olyan családok,
ahol az édesapa a „család papja”, aki odafigyel a fiai lelki-szellemi
fejlõdésére, és példát ad nekik hitvalló életével? Vannak-e
még olyan családok, ahol a szülõk között mindig békesség, jó-
kedv és szeretet uralkodik, ahol szülõk és gyermekek együtt
mennek gyónni, ahol segítik a szegényt?
Brenner János kiegyensúlyozott, vidám személyiség volt. A szemináriumi
elöljárók így jellemezték: „A legtehetségesebb nö-
vendékek egyike. Kiforrott egyéniség.” Az emberek szerettek a
közelében lenni, mert derûs, tiszta kisugárzása volt. A hittan
órák elõtt általában focizott egyet a gyerekekkel. Mindenkinek
elõre köszönt. Éppúgy kedvesen szólt az iskolaigazgatóhoz,
mint az egyszerû cigány emberhez. Sokakat segített anyagilag
is. Az imádság embere volt. Mindig nagyon szépen végezte a
szentmisét. Élete utolsó reggelén így köszöntötte a plébánián
reggelit készítõ Málcsi nénit: „Málcsi néni, olyan gyönyörû a
reggel! Át tudnám ölelni a világot!”
Brenner János vértanú ezt írta a lelki naplójába tizenkilenc évesen,
a beöltözése elõtt: „Szívem legmélyebb hálájával és szeretetével
köszönöm meg Neked azt az igen-igen nagy kegyelmet,
hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy életem méltó legyen
hivatásomhoz, hogy szent lehessek, mert én egyszerre, mindent
és egészen fenntartás nélkül akarok adni.” Lángoló fiatalember
volt, ahogyan a neve (Brenner) is jelzi. Az egyik prédikációjában
így fogalmazta meg a hiteles keresztény élet lényegét: „égni a
tûzben”. Visszacseng ebben a gondolatában a ciszterci rend jelmondata:
Ardere et lucere (Lángolj és világíts!).
A kommunista diktatúra el akarta taposni azt a hitet, azt a fényt,
amely az Egyházból, amely Brenner Jánosból sugárzott. A diktatúráknak,
a Gonosznak (a Diábolosznak, a Nagy Szétdobáló-
nak és Szétszakítónak) van öt halálos ellensége. Az elsõ halálos
ellenség az Isten és a vallás – azok a szálak, amelyek a Teremtõ-
höz, az õ gyönyörû törvényeihez kötnek. Ez a kötelék adja egy
embernek a legerõsebb tartást. Mindenekelõtt ezeket a gyökereket
akarja a Gonosz elfûrészelni. A második halálos ellenség a
család: azok a szálak, amelyek a családunkhoz, a szeretteinkhez
kötnek bennünket. A csak önmagának és önmagáért élõ ember
a legideálisabb fogyasztó, a legkönnyebben manipulálható. A
harmadik halálos ellenség a nemzet: azok a tápláló kötelékek,
amelyek az õseinkhez, az anyanyelvhez, az anyaföldhöz, a kultúránkhoz
kötnek. A negyedik halálos ellenség a föld. Amíg a
vidéki embernek volt egy talpalatnyi saját földje, ott õ korlátlan
úr lehetett. Nem lehetett egykönnyen eltéríteni a meggyõzõdé-
sétõl. Ezt a földet is ki akarta húzni a diktatúra az ember lába
alól. Az ötödik halálos ellenség a közösségek: minden olyan
hely, ahol emberek együtt tervezik, álmodják meg a jövõjüket. A
kommunista diktatúra meg akarta félemlíteni az Egyházat, el
akarta taposni, ki akarta oltani a belõle sugárzó fényt. Brenner
János huszonhat éves volt, amikor harminckét késszúrással, brutálisan
megölték. A legtöbb késszúrás a bal kezén volt, mert a
végsõkig védte az Oltáriszentséget.
Ünnepeljük örömmel és hálával Brenner János vértanú boldoggá
avatását! Adjunk hálát Brenner János atya életéért, és kérjük,
hogy az õ sugárzó, derûs, hiteles papi élete, vértanúsága és égi
közbenjárása a kegyelem bõséges forrása legyen a családok, a fiatalok,
papjaink és mindannyiunk számára.
† János püspök

(Forrás: Adoremus)

A szertartásra esperesi kerületünkből illetve plébániánkról is érkeztek zarándokok.

 

 

 

 

 

 

 

Az este folyamán Dr. Székely János püspök atya zarándoklatot vezetett a vértanúság helyszínén. A Brenner kápolnánál testvére Brenner József megható szentbeszédet mondott, majd végigvitte testvére ereklyéjét a Zsidára vezető keresztúton.

 

You may also like...